Az új Polgári Törvénykönyv az öröklés szabályainak jelentős részét megtartja az eddigiek szerint. Két jelentős változás van, s mindkettő a túlélő házastárs öröklési pozícióját érinti. Egyrészről a törvény a leszármazók mellett a túlélő házastársat is állagörökössé teszi, másrészt pedig – leszármazók hiányában – a szülők mellett a házastársat is örökössé teszi. Ráadásul ez utóbbi haszonélvezeti jogát új házasságkötése esetén sem szünteti meg.
Az új Ptk.-ban a jogképesség rendje kiforrott, minden ember jogképes, jogai és kötelezettségei lehetnek. A cselekvőképesség intézménye viszont szerkezetében és szabályozásában is jelentősen módosult, s most súlyának megfelelő terjedelemmel szerepel a törvénykönyvben. A cselekvőképesség ugyanis kihat a Ptk. összes többi szabályozására is, minden jogviszonynál alapvető kérdés, tud-e önállóan és érvényesen nyilatkozni az abban érintett jogalany.
Az új Ptk.-ban a jogképesség rendje kiforrott, minden ember jogképes, jogai és kötelezettségei lehetnek. A cselekvőképesség intézménye viszont szerkezetében és szabályozásában is jelentősen módosult, s most súlyának megfelelő terjedelemmel szerepel a törvénykönyvben. A cselekvőképesség ugyanis kihat a Ptk. összes többi szabályozására is, minden jogviszonynál alapvető kérdés, tud-e önállóan és érvényesen nyilatkozni az abban érintett jogalany.
A kötelesrész intézménye a hagyaték egy bizonyos hányadát az örökhagyó legközelebbi rokonainak, illetve házastársának, élettársának juttatja az örökhagyó akaratától függetlenül, sőt, esetleg – végintézkedés hátrahagyása esetén – azzal szemben. A kötelesrész törvény általi meghatározása az örökhagyónak a vagyonával történő szabad rendelkezése jogát korlátozza.
Új intézményre, a bizalmi vagyonkezelési szerződésre ad lehetőséget a márciusban hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv. A legfontosabb alapelem, hogy a Ptk. biztosítja a tulajdonosi és a döntési pozíciók szétválasztásának lehetőségét. Ám egyelőre csak az intézmény jogszabályi kereteit határozta meg, de ahhoz, hogy az a gyakorlatban is működő rendszerré válhasson, még számos végrehajtási rendelkezést kell megalkotni.
Az elévülés intézménye – bár szerkezetileg más helyen – megtalálható a korábbi Ptk. szabályai között is, így a jelen írásban a fogalmi meghatározásokon túlmenően csak azokat a rendelkezéseket elemezzük röviden, amelyek eltérnek az új szabályozásban.
A hibás teljesítés a szerződésszegés egy olyan típusa, ahol az adott kontraktus tartalmához képest valamelyik fél által vállalt szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a törvényben előírt vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak, minőségi követelményeknek. Alábbi sorozatunkban a hibás teljesítés jogintézményének sajátosságait vesszük számba az új Polgári törvénykönyv alapján.
A hibás teljesítés a szerződésszegés egy olyan típusa, ahol az adott kontraktus tartalmához képest valamelyik fél által vállalt szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a törvényben előírt vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak, minőségi követelményeknek. Alábbi sorozatunkban a hibás teljesítés jogintézményének sajátosságait vesszük számba az új Polgári törvénykönyv alapján.
